5.rész Eltévedve

5.rész

Eltévedve

    Dianaékat láttam meg a buszmegállóban , ahogy nevetgélnek.A kalapot jobban a fejemre húztam , nehogy észre vegyenek.Levágódtam egy padra ,míg Jess elment megnézni a menetrendet. 

-Másfél óra múlva jön a köveztekező-mondta és leült mellém.

-Olyan későn?-akadtam ki és erősen a vállába bokszoltam.

-Csigavér , különben te leszel a vacsi-nyalta meg a száját egy ördögi mosoly kíséretében.Erre inkább nem mondtam semmit .Dianaékat néztem. Nincs vége a tábornak, miért vannak itt?

-De gáz már , hogy berekesztették a táborozásunkat Sally miatt-mondta Elliot.

-Salome-javította ki az ölében ülő Diana.

-Nem ő tehet róla , Chelsea láttott egy medvét a környéken .Állítólag az ölte meg-mondta Corin.

-Nem , mert elrabolták.Hallottam egy síkítást azon az éjszakán-mondta Martin.

-Már végigkutatták az egész erdőt és semmi nyoma.Valószínüleg tényleg elrabolták.Most mászkálhatunk be a rendőrségre és még a szülei hisztijeit is végig kell hallgatnunk-mondta Diana.Ahogy ezeket hallgattam , olyan volt mintha egy kést döftek volna belém és megforgatták volna jó párszor.A barátaimnak hittem őket de , úgy látszik tévedtem.Bár alig ismertem őket.Nem is tudom mire számítottamA szüleim miat is aggódom.

 -Na , ne szomorkodj már.Megoldjuk.Ígérem-mondta Jess egy bíztató mosoly kíséretében.-Egyébként 
új terv.Nathaniel hívott.Gyere-állt fel és elindult.Az utca túl oldalán lévő buszmegállóba mentünk.Nem kellet sokat várnunk már jött is a busz.nem ültek rajta sokan ezért bőven válogathattam helyből.Gyorsan leültem középre az ablak mellé és bámultam kifelé.Hirtelen elkezdett csörögni a telefonom.Listte hívott.

-Csumika -köszönt vidáman.

-Szia -köszöntem vissza.

-Úgy várom már , nemsokára találkozunk.Imdáni fogod-hadarta egyszerre, amin elnevettem magam.

-Nem értem miről beszélsz-mondtam neki nevetve.Hamar sikerült felvidítania.

-Csak várd ki a végét .Pár nap múlva találkozunk-mondta .

-Hát jó.De ugye nem akartok megenni?-kérdeztem.

-Dehogy , viszont most megyek.Puszi-mondta és letette.Kicsit dilis de engem nem zavar.

      Már vagy egy órája utaztunk a semmiben , mikor végre fényeket láttam.Annyira szép volt .Az ablakra tapadva bámultam mikor eszembe jutott , hogy le kell fotóznom.El is küldtem Lisettenek.

Jess felé fordultam , aki éppen egy füzetbe firkált valamit.Közelebb hajoltam , hogy lássam de a tenyerét az arcomba nyomta.

-Soha ne nézz a füzetemre és ne iss nézz bele-mondta idegesen és elrakta.Olyan , mint egy morcos öregapó .Vajon mi lehet benne?Ki kell derítenem.

Miközben azon gondolkodtam , hogyan szerezhetném meg hirtelen megszólalt:

-Na gyere Vacsi leszállunk-biccentett és megindult.Nagyon felidegesített , ezzel az úgymond becenévvel, ezért bosszúbol megrántottam egy hajtincsét .Tudom , gyerekes dolog a hajtépés de nem volt jobb ötletem.Mikor leszálltam elámultam .Az utcán csak úgy hemzsegtek az emberek pedig volt vagy tizenegy óra .Az óriási épületek , mind fényárban úsztak.Kisvárosban nőttem fel , szóval ez nekem új.

-Csukd be a szád-mondta és elkapta a karom.-Nehogy nekem eltévedj-mondta és elindult.
Nem tudom mennyi ideje mászkálhattunk de ,már nagyon untam.

-Mikor érunk már oda?Egyáltalán hova megyünk?-kérdeztem és megálltam.Nem mondott semmit csak lehajtott fejjel állt.-Ugye nem?Mondd , hogy nem tévedtünk el?-kérdeztem kissé magasabb hangnemben , mint szoktam.

-Ne akadj ki.Rég voltam itt-túrt bele idegesen a hajába.

-Hát ez remek.Mi lesz most?-kérdeztem.

-Nyugi , megoldom-mondta és kikapott egy térképet egy túristának látszó ember kezéből aki valami idegen nyelven kezdett el hadoválni.Hamar abbahagyta mivel a srác gyilkos pillantásokkal méregette.Na igen,nagyon tud nézni.Mikor végre megtalálta a térképen amit keresett elindult  abba az irányba amerről jöttünk.Szívesen megszorongattam volna a nyakát.Kezdtem éhes lenni , ezért addig könyörögtem neki , amíg adott egy kis pénzt és vehettem magamnak egy szelet pizzát.Mit ne mondjak nagyon jól esett.Egy hatalmas épület előtt állt meg.

-Remélem szeretsz lépcsőzni-mondta és bement.Ahhoz képest , hogy van vagy húsz emeletes, nem valami luxus de liftet azért csinálhattak volna.Mázlimra a tizenhetedik emeletre kellet felmásznom.Mire felértem, úgy éreztem magam mint aki épp most szült.Bár még nem volt benne részem de anyukám elmondása szerint, hasonló lehet.

-Nincs meg a kulcs-sóhajtott.Már épp mondtam volna valami csúnyát mikor a földön megláttam egy kis csillogó tárgyat.Na ná , hogy a kulcs volt.Odamentem az ajtóhoz és kinyitottam...

4.rész Nincs más választásom

4.rész

Nincs más választásom

Jess szemszöge:

   Egyáltalán nincs ínyemre ez az egész de hát nincs más választásomTudom , hogy az Én hibám de más megoldást is találhattunk volna.Olyan hirtelen történt minden.Reméltem , hogy nem nehezíti meg a dolgomat és tudom , majd uralni Önmagam.Nathanielnek és Lisettenek olyan könnyen megy, nekem is fog.Éreztem , ahogy emelkedik a pulzusa , miközben megfogtam a csuklóját,éreztem , ahogy a vére száguldozik az ereiben.Gyorsan elkaptam onnan , mielőtt olyant teszek , amit megbánok.Csendben haladtunk tovább.Hallottam , ahogy a légzése felgyorsul és a szíve egyre gyorsabban ver.

-Te nem félsz?-kérdezte tőlem.

-Nem.Vámpír vagyok ,aligha van ijesztőbb teremtmény az erdőben , sőt a világon.-mondtam.

-Szerintem van.-mondta.Na nehogy már Ő jobban tudja.

-Tényleg? Na szerinted mi az?-ugrattam.

-A zombik , vagyis ha léteznének , mivel ugye nem léteznek.-mondta.Próbáltam nem elneveteni magam ezen a válaszon , úgy döntöttem kicsit beijesztem.

-Eddig a vámpírokban sem hittél és mégis itt vagyok.Zombik is léteznek attól még , hogy nem láttál egyet sem. -mondtam teljes komyolsággal , mire megállt.Enyhén szólva sokkos állapotba került.

-Csakk vicceltem.Egyébként megérkeztünk.-mondtam mire sértődötten elindult.

Salome szemszöge :

Egy romos vasútállomáshoz értünk.Az órámra néztem ami 23:30-at mutatott.Remélem nem akarja , hogy itt tartózkodjak huzamosabb ideig.Nagyon dühös voltam rá az előbbi kis "vicce" miatt.Idegesen huppantam le egy sárga , műanyag székre.Az információs pultnál egy duci , vörös hajú középkorú nő ült unottan.Az egyik sarokban két , öltönyös férfi beszélgetett.Ült ott tőlem nem messze egy lány aki olvasott és egy nagyobb társaság volt még ott biciklikkel.

-Vedd fel ezt , meg ezt.-nyomott a kezembe egy napszemüveget és egy kalapot.Dühösen kikaptam a kezéből és felvettem őket.-Bocsi.-mondta és leült mellém.

-Nem kell bocsánatot kérned , nem vagyunk barátok.-mondtam és kinéztem az ablakon.

-Igazad van.-mondta , olyan hidegséggel a hangjában amitől összerezentem.Síri csend lett a teremben.Csak a lámpa búgását és a szúnyogokat lehetett hallani.A felettem lévő lámpa elkezdett pislogni és kialudt.Nagyszerű.Kicsit kezdtem álmos lenni ezért felálltam és elkezdtem járkálni.

-Befejeznéd?-húzott le maga mellé.

Ne mondd meg mit csináljak.-mondtam dühösen és egyel arrébb ültem.Morgott valamit amit nem értettem.Lehet jobb is.

-Gyere , megérkezett a vonat.-állt elém.Éjsötét szemét mélyen  az enyémbe meresztette.Nem kaptam el a tekintetem .Én fogok nyerni.Miközben felálltam végig tartottam a szemkontaktust.Közel állt hozzám.Csak pár centi volt köztünk.Majdnem két fejjel magasabb nálam ,ezért nevetségesen nézhettünk ki de nem érdekelt.A szemeit összeszűkítette , megrázta a fejét és elindult.
  
   Mikor felszálltam a vonatra elképedtem.Külön kis kabinok voltak , ilyent még sosem láttam.Bár igazából eddig egyszer utaztam vonaton .Leültem vele szembe.

-Ha ennyire nem bírsz elviselni akkor utazhatunk akár külön is.-mondta, még mindig ugyan olyan rideg hanggal.Éppen válaszolni készültem , mikor megszólalt a telefonja.
-Tessék?Szia Nathaniel.....Nem nem ettem meg......jó , oké adom.-mondta és felém nyújtotta a telefont.

-Szia.- hallottam Lisette hangját.

-Szia.-köszöntem neki vidáman.Jó volt hallani a hangját.

-Hogy vagy ? Jól vagy ?nem bántott?-hadarta.

-Jól vagyok és nem , nem bántott.-mondtam és a velem szembe lévő fiúra pillantottam.Szomorúan bámulta a padlót.

-Akkor jó , viszont most mennem kell , vigyázz magadra szia.-mondta és letette.Odaültem mellé és visszaadtam neki a telefont.Még mindig lefelé nézett.Olyan szomorú látvány volt.Óvatosan megérintettem a vállát mire felnézett.

-Nincs szükségem a sajnálatodra.-mondta és kinézett az ablakon.Nem szóltam semmit , csak a vállára hajtottam a fejem és behunytam a szemem.

       Hideg kezek érintésére ébredtem.Körbenéztem de mg sötét volt.Az orromig se láttam.

-Hány óra van?-kérdeztem nyújtózkodás közben.

-Hajnali kettő.-mondta.-Szedd össze magad , mert megérkeztünk.-nyújtotta felém a kezét.

Egy olcsó motelbe mentünk.A recepciós elég furcsán nézett rám ,ami nagyon zavart de nem tudtam mit tenni.A szoba hát , hogy is mondjam? Poros és dohos volt.

-Te feküdj csak le Én megyek és..öhm...-mondta zavartan.Elég vicces volt , így látni.

-Vadászni mész , értem.Menj csak.-mondtam és ledőltem.Aludni már nem bírtam , ezért bekapcsoltam a tv-t.Hasamra fordultam és úgy néztem valami főzős sorozatot.Utána valami táncos show ment és sorra jöttek az uncsi teleshopos reklémok.Már jó ideje elment .Kezdtem kétségbe esni , hogy itt hagy vagy valami amikor betoppant.

-Végre itt vagy.-sóhajtottam megkönnyebbülten.

-Ennyire hiányoztam ?-kérdezte és lehasalt mellém.

-Nem , csak féltem , hogy itt hagysz a semmi közepén.-mondtam és elkezdtem keresgélni a csatornák közt.

-Egész nap be leszünk ide zárva , úgyhogy élvezheted a társaságom.-mondta és kivette a kapcsolót a kezemből.

-Csak Te , rám nincs hatással a napfény.-javítottam ki.

-Velem kell maradnod , sajnálom.-húzta gúnyos mosolyra száját.Meg tudtam volna folytani.

-Egyébként , hogy lettél vámpír?-kérdeztem , mire elsötétült a tekintete.

-Te , hogy lettél ilyen idegesítő?-kérdezet idgesen és kirohant .A szeme vörösen izzott.Jobbnak tartottam nem egyedül hagyni ezért utána mentem.Az udvaron állt és cigizett.Kivettem a kezéből és a tenyeremen  elnyomtam az égő csikket.

-Mit csinálsz te őrült?-szólt dühösen és elvette tőlem a csikket majd eltaposta.-Na jó , hagyjuk inkább, menjünk be.-mondta és megindult.Idegesen ráhuppant az ágyra és oldalra feküdt.Egy párnát szorongatva ültem le a tv elé és néztem tovább a teleshopot.Megersztettem pár könnycseppet a fájó tenyerem miatt.Kimentem a fürdőbe és hideg vizet folyattam rá ami kissé enyhítette a fájdalmam.Kissebb szívrohamot kaptam mikor megláttam az ajtóban.Lassan felém sétált és a tenyerébe fogta az enyémet.Furcsa volt nekem ez a közelség ,ezért kicsit elpirultam amit szreintem észrevett , mivel elmosolyodott.Legszívesebben behúztam volna neki , de nem láttam sok esélyt a győzelemre ezért letettem róla.

-Ez nem fog egyhamar elmúlni.-mutatott a tenyeremen lévő sebre .Még a húsom is látszott amitől kicsit rosszul lettem.-Na gyere bekötöm neked .-elindult és meg mindig fogta a kezem.
-Még sosem volt barátod igaz?-kérdezte miközben a kezemet kötötte.

-Ezt hogy érted?-kérdeztem zavartan.

-Úgy , hogy alig értem hozzád az arcod pipacsvörös lett és a tenyered úgy izzad , mint a ló.-mondta ravasz mosollyal az arcán.

-De volt , de meghalt.-mondtam letörten.Még mindig fáj Logan halála pedig már három éve történt.Lelkitársak voltunk.Nagyon szerettük egymást .Elválaszthatatlanok voltunk , vagyis csak azt hittük , mert a halál el vette tőlem.Nem egyszer próbáltam utána menni de sosem sikerült.Könnycseppek kezdtek el hullani a szememből és nem bírtak megállni.Nem akartam , hogy lássa , ezért bementem a fürdőbe,  magamra zártam az ajtót és nekitámaszkodtam.Leültem a hideg csempére és a térdeimet ölelve hagytam , hogy a sós könnyek az arcomat áztassák.Alapból nem vagyom , ilyen érzékeny .Nem is tudom mi történt most.Egyszerűen csak hiányzik.


      Reggel az ágyon ébredtem.Nem tudom , hogy kerülhettem oda de nem is nagyon érdekelt.A mások oldalamra fordultam ahol Jess aludt.Olyan aranyos volt.Hirtelen ötlettől vezérelve ráugrottam amítől egyből felébredt.

-Te megvesztél?-kérdezte és ledobott a földre .

-Egyébként , bocsi a tegnapi miatt.-ültem vissza mellé.

-Ugyan , az Én hibám nem kellet volna....-kezdett bele de nem tudta befejezni.Idgesen a hajába túrt mire felnevettem és a "jó" kezemmel a vállába boxoltam.-Egyébként , hozattam neked kaját.-nyújtott felém egy tálcát.Palacsinta volt , narancslé és apróra szelt dinnyekockák.

-Köszi.-mondtam és elkezdtem enni.Miután megettm mindent , Ő kivitte a tálcát Én pedig valami jó film után kutakodtam.Az egyik csatornán az Alkonyatot adták ezért eldönöttem , hogy azt fogom nézni.Még volt vissza tíz perc de nem akartam elkapcsolni , ezért a plafont kezdtem bámulni.

-Mi jót nézünk?-kérdezte , mikor bejött.Már nem tudtam válaszlni , mivel elkezdődött .Az egész filmet végigröhögte.Azt hittem lecsapom.

-Rég nevettem , ilyen jót.-mondta a földön fetrengve.Fura volt , így látni mivel álltalában ha mosolyog az csak néhány perc , most pedig a földön fetreng.


-Szerintem jó film.-mondtam határozottan.

-Az egész tiszta habiszti.-mondta és leült mellém.Erre nem tudtam mit mondani.Tudnám értékelni ha mai nyelven beszélne.
-Nincs valóság alapja , a bőrünk nem csillog a napfénytől hanem megég.Nem fogyasztunk állati vért és kerüljük az embereket.-sorolta az érveket a film ellen.

-Ezt a rendezőnek kellett volna mondanod ,nem nekem.-mondtam.A nap további részében , nem szóltunk egymáshoz.Kilenckor indultunk el a buszmegállóba.Kicsot fura , hogy éjjel utazunk nappal pedig a szobában vagyunk .Egy kis faluban voltunk a semmi közepén.Alig voltak az utcán.Többnyire biciklivel közlekedtek.A faluból kiérve egy szántóföld mellett volt a buszmegálló , ahol egy érdekes társaság álldogállt...

3.rész Ilyen nincs !

3.rész

Ilyen nincs 

A vérem is megfagyott.Még nem tisztultam ki teljesen ezért csak homályosan láttam. 

-Psztt.-suttogta a fülembe amitől furcsa borzongást éreztem.-Kapaszkodj.-mondta és felkapott.Elkezdett velem futni , NAGYON  gyorsan.Ez valami vicc.Egy ember nem tud ilyen gyorsan futni.Lehet többet szívtam , mint hittem.Biztos csak álmodom és mikor felkelek az ágyamban leszek.Ott lesz Diana és Emily és a többiek is.

Kinyitottam a szemem és egy szőke és meg kell mondjam írtó helyes srác bámult az arcomba.Alig volt egy centire tőlem amitől éreztem , hogy minden vérem az arcomba szökik.

-Végre felébredtél.-mondta és elhúzódott tőlem.

-Hát ez meg ki ?-jött be egy gyönyörű szőke lány a szobába.Nem igaz.Itt mindenki jól néz ki rajtam kívül? A válasz igen.-Hogy hívnak?-kérdezte barátságos mosollyal.

-Salome.-mondtam és igyekeztem elnyomni , hogy mennyire remeg a hangom.-Elmagyaráznátok miért is vagyok itt ?-néztem körbe.Régiesen volt berendezve a szoba de nagyon elegánsan.

-Arra mi is kíváncsiak lennénk.-néztek egymásra.

-Megkeresem.-szólt a lány majd kiviharzott.Szinte csak egy csíkot láttam belőle.Tátott szájjal bámultam utána.

-Emlékszel valamire?-kérdezte a srác és villantott felém egy mosolyt amitől egyböl elolvadtam.Nagyon szexi mosolya van és a fogai és szépek és van két különösen hegyes foga pont , mint...Csak képzelődöm.Kérdően nézett rám , mire észbe kaptam , hogy a válszamora vár.Megráztam a fejem, mire bólintott.

-Egyébként , Nathaniel vagyok.-mondta és felém nyújtotta a kezét.Hideg volt , nagyon hideg volt a keze.-Ha Ezekiel megtudja , hogy itt vagy meg fog ölni.-mondta kissé idegesen.

-Nem ismerem Őt de biztos , úgyhogy megyek is.-álltam fel mire visszanyomott.

-Nem mész sehová amíg nem tisztázzuk a dolgokat.-mondta és leült mellém.

-Nincs meg .-szólalt meg mögöttünk egy hang.A szöszi állt az ajtóban.-Viszont levelet kaptunk Ezekieltől.Három nap múlva idejön.

-Nem engedhetjük el , nem tudhatjuk mennyit tud.-mondta Nathaniel és Rám nézett.

-Ne aggódjatok , majd Én elintézem.-szólt meg egy hang mögöttem.Jeges volt és hátborzongató.

-Végre itt vagy , elmondanád mit történt amíg Mi vadásztunk?-kérdezte a lány.

-Itt kiabált , mint egy félőrült.Nem tudtam megharapták-e , ezért jobbnak találtam idehozni.Gondoljatok bele mi lett volna ha átváltozik.Óriási vérengzés.A mi hibánkból .-mondta dühösen.

-Legközelebb gondolkodj mielőtt cselekszel.-ált fel Nathaniel.

-Hogy akarod ezt helyrehozni?-kérdezte a lány.

-Jajj Lisette, olyan naív vagy.-szólt közbe a szőke fiú.-Azt hiszed , hogy majd Ő fogja helyrehozni ? Te is nagyon jól tudod , hogy mindig Mi hozzuk helyre a baromságait DE ! most egye meg amit főzött.-mondta idegesen és kirohant.

-Szívesen megeszem.-szólt a mögöttem lévő srác.

-Nem neeem , nekem jobb ötletem van.-jött be óriási nagy vigyorral Nathaniel.

-Mindjárt gondoltam.-durcizott a mögöttem álló de már nem volt olyan ideges  a hangja , mint korábban.

-Elviszed Mirnához.Ő tudni fogja , hogy mi legyen vele.-mondta izgatottan a szöszike.

-Anyámhoz?! Még mit nem! Inkább gyors végzek vele.-tiltakozott.

-De igen és van egy jó hírem.Három napon belül el kell mennetek.-ugrándozott Nathaniel.Szemlátomást jól szórakozik a barátja nyomorán.

-Majd Lisette elviszi.-mondta és morgott még valamit.

-Nem lehet , Ezekiel három napon belül itt lesz és mind tudjuk , hogy milyen a viszonyotok.-mondta , mint már tudom Lisette.

-Nos mi megyünk is , jó beszélgetést és NE EDD MEG.-néztek mindketen a hátam mögé és kirohantak.Nyeltem egy nagyot.A srác leült velem szembe egy székre és elkezdett bámulni.Bevallom ettől kicsit zavarba jöttem és egy kicsit meg is ijedtem.Őszintén egész helyes , barna haja összevissza ált a szeme pedig vörösen izzott.Gyilkos pillantással mérgetett , mire elfordítottam a fejem.

-Ne félj nem eszlek meg.-mosolyodott el, mikor visszafordultam.-Gondolom a többiek nem mondtak neked semmit .-vonta fel a szemöldökét.Nem voltam képes megszólalni ezért csak megráztam a fejem.Reméltem végre kapok egy értelemes választ pl. ez egy szivató show és a kamerák el vannak rejtve vagy önmagamon kívüli állapotban színésznek mentem vagy valami.

-Gondoltam.Szóval Salome , Mi nem vagyunk emberek.Mi vámpírok vagyunk.Elhiszed?-villantotta felém a tökéletes fogsorát .Ezek után nem voltam benne biztos, hogy miben hiszek és miben nem, ezért inkább nem szóltam semmit.
-Valahogy éreztem , hogy ez lesz.-nevetett fel.Ha jobban megnézem nem is olyan ijesztő.-Na gyere , tartok neked egy kis bemutatót , úgysem tudod elmondani senkinek.-nyújtotta felém a kezét.Egy kis hezitálás után elfogadtam.A keze ugyanolyan hideg volt , mint Nathanielé .

-De hideg.-motyogtam.

-A Tied pedig jó meleg.Egyébként szólíts Jessnek és ha lehet kerüld a gúnyos megjegyzéseket velem kapcsolatban.Tudod Nathaniel a legjobb barátom már jó ideje Lisette pedig a nővére.-mondta miközben az ajtót nyitotta ki.

-Értem.De ki az az Ezekiel?-kérdeztem.

-Ő úgymond a Mi felügyelőnk aki figyel minket , nehogy vérontást szervezzünk.-nevetett fel és az ég felé nézett.

-Értem , és Nekem miért is kellene félnem ?Elvégre én nem vagyok vámpír.-mondtam kissé szórakozottan.Na nem azért nevettem , mert vicces volt .Sokkal inkább azon , milyen furcsán hangzik az Én számból.

-Őszinte leszek veled , Te már nem mehetsz vissza az emberek közé mivel tudsz rólunk.Vagyis marad két választásunk:vagy megölünk vagy neked is hozzánk kell tartoznod.Személy szerint mér rég megöltelek volna de Nathaniel nem engedte meg.Tudod Ők azt vallják , hogy csak a rossz emberek vérét onthatjuk ki.Én pedig azt vallom, mindegy csak ember legyen.-mondta és megnyalta a szája szélét.Amit mondott azon kicsit bepöccentem , mivel Ő mondott el mindent.

-Azt akarod mondani , hogy ez az Én hibám?-kérdeztem egy kicsit magasabb hangnemben , mint szoktam.

-Nyugi már , megmentettem az életed.Ha nem Én talállak meg akkor más és hidd el nekem rosszabbul jártál vola.-mondta kimérten és közelebb lépett hozzám.

-Inkább meghaltam volna , mint hogy elszakítsanak a családomtól és a nyomorult életemtől.-mondtam idegesen és megragadtam a pólóját.Kicsit vicces lehetett mivel magasabb nálam és valószínűleg erősebb is de nem érdekelt.Lassan megragadta a pólóját markoló kezeimet és lefejtette magáról.

-Fejezd be .Nem lenne jó ha kinyírnánk...egymást.Elviszlek anyámhoz Ő majd megmondja mi legyen veled.-mondta mélyeket sóhajtozva.

-Inkább végezz velem , nem mondom el senkinek.-mosolyodtam el.

-Megígértem Nathanielnek , hogy nem lesz semmi bajod.Be is tartom.-mondta és elindult.

-Nos akkor remélem be is tartod.-szaladtam utána.

-Meglátjuk.-kacsintott rám, amítől teljesen elpirultam.

-Hiszek neked .-néztem rá de Ő csak értetlenül pislogott.-Elhiszem , amit mondtál, hogy vámpírok vagytok.Csak nem értem ez hogy lehetséges.

-Ez hosszú , mindenkinek megvan a maga története de ez persze senkit nem érdekel.-mondta egy keserű mosollyal az arcán.

-Hali hali.-szaladt közénk Lisette.-Na ?Átment a castingon?-nézett rám.Mivaaan?Nem értem.

-Úgyérti megkedveltél-e egy picikét is.-mondta Jess.

-Talán.-mondtam.

-Akkor jó.-mondta Lisette.-De ideje lenne már bejönnöd.-fogta meg a kezem a lány és elindult velem a házig...

     Adott nekem törölközőt és ruhát , hogy meg tudjak fürödni.Megígérte , hogy őrt áll az ajtóban.Kicsit zavarban voltam, amiért idegen helyen kell fürödnöm ezért siettem.A ruhái szépek voltak de túl nagyok.Gyorsan elkészültem és rohantam is ki hozzá.

-Milyen pici vagy.-nézett rám majd elkezdett nevetni.

-Inkább Te vagy túl nagy.-mondtam.

-Nem is.Na gyere adok valami rád való ruhát.-mondta és szaladt is.Alig értem utol.A ház elég pici volt és régies de azért otthonos.A szobája is ilyen volt.-Tessék ez jó is lesz.-adott a kezembe egy térdig érő hosszú ujjú ruhát.Nagyon szép volt , de tuti nem ebből a korból származott.

-Nagyon szép .Köszönöm.-mosolyogtam rá.Annyira aranyos volt ahogy ugrándozott mikor a ruhát adta .Nem volt szívem megbántani.

-Mi ez a borzalom ?-kérdezte Nathanel mikor bejött a szobába.-Tessék.Tiszta a ruhád inkább ezt vedd fel.-adta a kezembe a ruháimat és elviharzott.

-Késő van , aludjunk.-mondta Lisette és megpaskolta maga mellett az ágyat.Kissé vonakodva de leültem mellé.Eléggé fáradt voltam a hosszas  gondolkodáshoz.

   Nehezen tudtam elaludni de végül sikerült.A szüleimmel álmodtam.Kerestek égen földön de nem találtak.Sírtak és Én is sírtam.Szomorúan ébredtem fel.Lisette nem volt mellettem.Kimentem és elkezdtem keresni.Nem nagy ez a ház biztosan megtalálom.A konyhában nem volt.A nappaliban nem volt.A fürdőben sem volt.Visszaakartam menni a szobába ,mikor valaki mögöttemmegszólalt.

-Remélem jól aludtál.-megfordultam és láttam , hogy Jess az.Hideg tekintetét az egyémbe fúrta.Nagyon ijesztő tud lenni az biztos.Bólintottam mire elmosolyodott.-Csodás .Este indulunk.-mondta.

-Este?!-akadtam ki egy kicsit.

-Igen.Csak nem gondoltad , hogy nyáron fényes nappal fogok mászkálni.-vonta fel a szemöldökét.

-De.-mondtam kissé szégyenlősen.

-A vámpíroknak is vannak gyengepontjaik.-mondta.-Na gyere megmutatom, de tartozol nekem.-mondta és elindult kifelé.Egészen addig követtem, mígnem egy tisztásnál megállt.Kinyújtotta a kezét , amire rásütött  nap és egy piros folt keletkezett rajta.Összepréselte az ajakit ami gondolom  azt jelentette , hogy fáj neki.

-Jajj.-szaladt ki a számon.Visszahúzta a kezét és felém mutatta.

-Pár nap és elmúlik.-rántotta a meg a vállát .-Remélem bírod a gyűrődést.Hosszú útnak nézünk elébe.-mondta.Bólintottam ,mire Ő is.-Menjünk vissza , biztos keresnek minket.-mondta és felkapott a hátára , amire felsikítottam.-Kapaszkodj.-mondta ördögi mosollyal majd elkezdett futni.A fák elmosódtak mellettünk amitől azt hittem   menten kidobom a taccsot.Mikor odaértünk letett a földre   de ,mivel eléggé elszédültem kiterültem a fűben.A fák zöldellő  lombjai összeértek.Egy kevéske napfény sem szűrődött át rajtuk.Nagy meglepetésemre lefeküdt mellém és behunyta a szemét.Én is így tettem.A fák suhogását hallgattuk és a madarak csiripelését.Olyan megnyugtató érzés volt.

-Hát Ti mi jót csináltok.-ugrándozott oda hozzám Lisette.

-Csak pihentem.-néztem rá.

-Na végre hazaértél.-mondta a srác és már ott sem volt.Nem tudnék mást mondani rá csak azt , hogy nagyon fura.Egyszer olyan kedves máskor meg nem.A nap további részében Nathaniellel voltam.Írtó cuki ez a fiú.Kedves , vicces és nagyon helyes.Sosem találkoztam hozzá hasonlóval.Lehet azért , mert ilyen ember nem is létezik .Ő mégiscsak egy vámpír.

    -Tessék, itt egy táska pakolj bele.-vágott hozzám egy nagyobb táskát Jess.-Takaró , párna , melegruha , ember kaja , innivaló stb...stb....stb.-sorolta fel a dolgokat amiket be kellet raknom a táskába.Mire végeztünk besötétedett.-Minden megvan?-nézett rám.

-Igen ...anya.-próbáltam elütni a hangulatot egy kis viccel ,de csak egy gyilkos pillantást kaptam érte.-Na gyere menjünk időben oda kell érnünk.-mondta és felkapott a hátára egy táskát.Na ná , hogy nekem kellett cipelnem azt a nagy és nehéz táskát.

-Tessék.Ebben benne van Nathaniel és az Én számom is.-nyomott a kezembe egy telefont Lisette.

-Sok sikert.-ölelt át Nathaniel.

Be kell , hopgy valljam cseppet sem volt ínyemre ez az éjszaka mászkálósdi de kénytelen voltam beletörődni.Az sem segített megnyugpdni , hogy egy vámpírral kell mennem aki meg akar/t ölni.Miután elhagytuk a házat körbenézett és elvette tőlem a táskát.Na erre sem számítottam.

-El ne mondd senkinek.-mondta és megfogta a csuklóm.

1.nap /második rész/

1.nap /második rész/

Diana jó társaságnak bizonyult , bár egy kicsit hangos hozzám képest.Nagyon sokat tud beszélni , Én pedig jó hallgatóságnak bizonyulhattam , mivel bemutatott a barátainak.Ők is mind hippi cuccban voltak.

-Ő itt Corin.-mutatott a szőke , virágkoszorús lányra.

-Ő pedig Martin.-mutatott egy fekete börű srácra akinél egy gitár volt .

-Végül pedig Elliot.-ment oda a fiúhoz és megcsókolta.Milyen aranyosak együtt.

-Salome.-mutatkoztam be.Az tény , hogy színes társaság minden szempontból , annak pedig külön örülök , hogy befogadtak.Először nagyon kételkedtem de nap folyamán megismertem Őket.Nyitott egy társaság az is biztos.Este Emily összehívott mindenkit egy tábortűz köré.Ismerkedős este lett volna elvileg de mindenki a saját , úgymond "klikkjével" társalgott.Este még , nagy nehezen felhívtam anyuékat majd fürdés után a szobába mentünk ahol , a többi lány néhány fiúval társalgott.

-De jó , megjött a drogos és a lúzer kis barátnője.-vigyorgott ez egyik srác , akin egy vörös hajú lány csimpaszkodott.Hányni tudnék tőlük.

-Csak óvatosan Braden , nehogy a drogos meg a lúzer beköpjön apucinak.-mondta Diana , mire a fiú elsápadt és lelépett a haverjaival együtt.

-Ezt még megkeserülöd.-nyafogott a vörös majd bebújt az ágyába és elkezdett telefonálni.Egész éjjel alig tudtam aludni , egy részt mert a kis lotyó telefonált mást részt , furcsa volt nekem még miden itt.

Kora reggel sikításra lettem figyelmes , láttam , hogy az összes lány az ágy mellett van Diana pedig csurom víz.

-Ezt neked ...drogos.-mosolygott kárörvendően a vörös majd hátradobta a haját és  a többi pincsivel együt elmentek .Úgy látszik Ő itt a bandavezér, szép hétnek nézünk elébe.Nyolc órakor volt a reggeli, ami nem is volt olyan rossz , mint vártam.Reggeli után kiosztották a napi programtervet.

9.00-11.30.-ig:Csónakázás , sportolási lehetőségek (kosár . röpi , tennis..stbb..stb..)

11.30-12.00-ig :Pihenő

12.00-13.00-ig:Ebéd

13.00-13.30-ig:Szabadfoglakozás.

13.00-16:00.ig:-Erdei túra

16:00-18:00-ig :Vetélkedők , versenyek

18:00-18:30-ig:Eredményhírdetés

18:30-19:30-ig:Vacsora 

19:30-21:00-ig :Tábortűz

Majd fürdés és 23.00-kor takarodó van , érdekes napnak nézünk elébe.Szerintem kicsit szigorúak a beosztások de engem nem zavar.A többiekkel úgy döntöttünk , csónakázni megyünk.Öten ültünk egy csónakban , a fiúk eveztek a lányok pedig ..hát..nézték őket.Elég unalmas volt de egyhangúan a sport ellen döntött mindenki....egyre jobban kedvelem Őket.

  Az  ebéd valami borzalom volt , nem csoda , hogy hamar végzett vele mindenki.Szegény konyhásnők..de mit lehet tenni , ami rossz az rossz.
Személy szerint nagyon vártam a túrát , imádom az erdőt , olyan nyugodt és csendes.Diana mellettem sétált és a madarakat hallgatta.

- Szerintem minden madárnak meg van a maga története , olyan mintha elakarnák nekünk mesélni de   
mi nem értjük meg őket.Jó lehet madárnak lenni , mindent fentről látni és repülni gátlások nélkül.Nem gondolod ?-kérdezte.

-De , igazad van.-mondtam és behunytam a szemem.

-Nem vagy valami beszédes.-nevetett.Tagadhattam volna de igaza van.

-A kommunikáció nem az erősségem.

-Azt látom.-mondta és elkezdett valamit dúdolni.
Szép volt ez erdő , de volt benne valami ami azt súgta kerüljem el messzirőlLehet kicsit paranoiás vagyok ,de jobb félni , mint megijedni.A vetélkedőt persze a vörös csapat vagyis, mint megtudtam Colette csapata nyerte.Ki mások?Furcsa is lett volna ha nem a menők nyernek.Vacsora után a tűz köré ültünk és Emily rémtörténeteket meslét nekünk.

-Egysesek azt tartják..-kezdte-, hogy a környéken egykor volt egy temető , ahová a bűnözőket , gyilkosokat temették , hogy a rossz lelkük távol legyen az emberektől.Volt köztük egy pszcihopata Don Henry May aki ezer fiatal lányt ölt meg brutális körülmények között.Egyszer elfogták és élve eltemették büntetésből.Jó mélyre ásták a koporsójára ezer lakatot tettek , minden lány életéért egyet.
Évekig nyugalomban éltek az emberek , ám egy nap találtak egy holtestet . El volt ernyedve és nem volt benne egy csepp vér sem.Az orvosok vizsgálták de nem találtak rajta semmilyen vágást vagy sebet csak a nyakán két apró kis pöttyöt.Nem tudták mire vélni, ezért eltemették.A falu lakói rohamosan csökkentek , sorra tűntek el a gyermekek .Mikor megtalálták őket mindenkin csak az a két apró pötty látszódott.Akik megmaradtak mind elmenekültek a faluból.Nem maradt egy árva lélek sem.Késöbb több helyen is észleltek ilyen jellegű gyilkosságokat .Az egész világ rettegett a különös lénytől aki ilyen módon pusztította az embereket.A tudósok összefogtak és egyiptomban találtak egy írást vért szívó kényekről.A vámpírokról  , a legenda szerint még ma is itt él az erdőben és vadászik.-fejezte be a történetet.
Ahogy végignéztem az arcokat mosolyognom kellett valaki falfehér lett valaki velem együtt mosolygott ezen van aki pedig a háta mögé nézegetett.Nem gondolom , hogy bárki is elhitte volna de Emily olyan meggyőzően tud beszélni , hogy ha nem tudnám , hogy nem léteznek el is hinném neki.

-Ki akarja folytatni ?!-csapta össze a tenyerét amire néhányan összerezzentek.Ijesztő nem volt , inkább elgondolkodtató és megragadó , legalábbis számomra.

-Én .-nyújtotta fel a kezét egy szőke , szemüveges srác.Nem igazán figyeltem miről beszéltek aki meséltek , inkább a tüzet néztem.Mikor vége lett a kis "horrorestnek"midenki zombiként ment el fürdeni.Az ágyamon ülve bámultam ki az ablakon , amikor egy hideg kezet éreztem a vállamon.

-Gyere .-szólt Diana és megragadta a karom. Mentünk egy kicsit az erdőben majd egy kisebb tüzet láttam meg , körülötte Corinnal Martinnal és Eliottal.Leültünk közéjük..

-Isten hozott körünkben Salome.-mondták és elővettek egy pici zacskót amiben valami fehér por volt.Éreztem , hogy a szívem egyre erősebben kezd verni és elkezdtem jobban izzadni.Nem tudtam mi lehet benne de sejtettem.Diana csinált egy apró kis hengert belőle és felém nyújtotta.

-Próbáld ki.-mondta és a kezembe nyomta.Ezt nem hiszem el .Mibe keveredtem?Egyszer szerzek barátokat és azok..azt akarják , hogy..drogozzak.?Na ennek a pillanatnak kellett volna az amikor udvariasan visszautasítom és lelécelek de nem tettem meg.Beleszívtam.Nem volt mit vesztenem. Persze azonnal megbántam és SOHA SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM AJÁNLOM SENKINEK.Nagyon rosszul lettem ezért inkább mondtam a többieknek , hogy visszamegyek.Felajánlották , hogy elkísérnek de úgy gondoltam egyedül is visszatalálok.Forgott velem a világ , a fák összemosodtak , furcsa hangokat hallottam amik megrémisztettek NAGYON  és elkezdtem sikítani majd , összeestem.
Kissé kitisztult fejjel ébrdetem egy ismeretlen helyen.Korom sötét volt.Megnéztem a telefonom éjfél volt.Eltévedtem..Nem emlékszem , hogy ma jártunk volna erre.Nem tutdam , most hol vagyok vagy merre menjek.Volt egy megérzésem merre kéne mennem , ezért arra mentem.Mikor már egy órája mentem ,kezdtem kétségbe esni.Elkezdtem kiabálni .Remélem keresnek és megtalának majd.
Már egy ideje kiabáltam mikor valaki leheletét éreztem a nyakamon és egy kezet a számon...

1.nap

1.nap

Kedves Naplóm!

A szüleim szeritnt , túlságosan zárkózott vagyok , ezért beirattak egy egy hetes nyári táborba.Mivel Te vagy az egyetlen és legjobb barátom , csak te tudhatod , hogy mi zajlik le bennem , ha emberek közé kell mennem.Kinevetnek , gúnyolódnak és nem éppen kedvesen bánnak velem.Egy tábor kész öngyilkosság a részemről.Öngyilkosság , bár lennék elég önző , hogy megtegyem.A szüleim azt hiszik , Én vagyok a tökéletes minta gyerek , pedig tévednek...A húgomat mindig jobban szerették.Ő olyan kis életvidám , kedves és aranyos.Szöges ellentétem.Na de egyenlőre ennyi mert még csak hajnali öt óra van és anyámék már a kocsiban várnak...

Egész úton azt kellet hallgatnom , milyen jó lesz nekem , megismerek új embereket stb..stb...Ezzel csak az a baj , hogy :NEM AKAROK új embereket megismerni , sőt nem is akarok embereket ismerni.Annyira jól megvagyok a saját kis világomban , miért kell kizökkenteni?Csak egy hét , csak egy hét nyugi Salome , kibírod.Olyan nyolc óra körül meg is érkeztünk egy kis faházzakkal körülvett tóhoz az ERDŐ KÖZEPÉN.Na nem mintha annyira hiányozna a nagyvárosi élet de egyedül sokkal jobban eltudnám magam itt képzelni , mint egy csapat túlfűtött tini társaságában.Mikor kimásztam nagy nehezen a kocsiból egy harmincas éveiben járó barna hajú nő ugrált elém.

-Emily Shell , de szólíts Milynek.-nyújtotta a kezét és adott egy pólót a tábor logójával.Sárga volt , legalább ez egy jó pont,imádom a sárgát.Gyorsan elbúcsúztam anyáéktól és Emily körbevezetett.Van itt minden , csónakázás , sportpáylák , egy hatalmas ebédlő.És persze közös fürdő aminek nagyon nem örültem.Persze külön lány és fiú.Utolsónak a szobát muatta meg , vagyis csak az ágymat ,mert rajtam kívül még öt lány fog itt lakni .Megmutatta , hova pakoljam a cuccaim és kiment.Hirtelen , úgy éreztem , mindjárt kitaccsolok amikor körbe néztem és megláttam a szobatársaim.Mindenki engem nézett.Első látásra tudtam : nem leszek jóban velük.Túl szépek ahhoz.Az első benyomás kedvéért azért megeresztettem egy apró mosolyt és nagy nehezen kinyögtem , egy halk sziasztokot.Ők is így tettek , majd kimentek.Huhh..végre egyedül.

-Szia , Diana vagyok.-ugrott le mellém valaki miközben.Ha eddig nem mondtam , volna egy emeletes ágy alsó részén vagyok.Diana , úgy néz ki mint egy hippi , igazán jól áll neki az a stílus.

-Salome.-mutatkoztam be neki , nem úgy néz ki , mint a többi lány , remélem egy barátra fogok lelni benne...

Hát ez egy ilyen rövid kis ,,bevezető" rész akart lenni , írjatok róla kritikát , szívesen fogadom.természetesen a többi részt hosszabra terveztem addig is remélem tetszett :)